A bálaháló használatának előnyei
A széna- és szalmafélék betakarítása során bálázásos technológiát alkalmazunk, melyek közül a hengeres, a kis- és nagybálás bálázási mód a legjellemzőbb. A széna- és szalmabálák többféleképpen hasznosíthatók, például állatok takarmányozására, almozásra, hőerőművekben történő hasznosításra, ipari cellulóz előállítására. A megfelelő tömörségű bála elkészítését követően a hengeres bálázóknál bálaháló vagy bálaháló és bálafólia, kis- és nagykocka bálázóknál pedig jellemzően bálazsineg alkalmazásával történik a széna vagy szalma tömörített rögzítése. A megfelelő, jó minőségű és tartós bálacsomagoló anyag kiválasztása meghatározza a takarmány minőségét, és a bálák mozgatása, tárolása szempontjából is fontos.
Bálaháló vagy bálazsineg – melyiket válasszam?
A bálaháló ugyan drágább, mint a bálazsineg, mégis egyre elterjedtebbé válik a gazdaságokban. A bálazsineghez képest számos előnnyel rendelkezik. Például a bálazsineghez képest, amiből 15-22 fordulat szükséges, a bálahálóból elegendő 2-3 fordulat. Összevetve a két adatot könyen megállapítható, hogy a bálázás hatékonyabb, gyorsabb és a bálahálóval történő bálázás kevesebb gép- és bérköltséggel jár, mit a zsineg esetében. További előny, hogy a zsineghez képest a bálaháló teljesen befedi a bálát, így az könnyebben megtartja a formáját. A jól rögzített bála könnyebben raktározható, szállítható és a takarmány minősége is tartósabb lesz. A Nortex bálahálók ezen túlmenően a legkorszerűbb bálahálók által képviselt, úgynevezett „Edge to edge” technológiával készülnek, azaz széltől-szélig való fedést biztosítanak a báláknak. A háló rugalmas pereme túlnyúlik a bála palástján, kellő fedést biztosítva a bálának, amely így kevésbé engedi beszivárogni az esővizet és a harmatot a belsejébe, valamint nagyobb tömörségű bála elkészítését teszi lehetővé. A bálazsineggel ezt például nem lehet megvalósítani.
Mire kell figyelni a bálázáskor?
Az elkészült bálák minőségéért nagy arányban a kiválasztott bálaháló minősége felel. A bálahálók két legfontosabb jellemzője a szakítóerő és a szakadási nyúlás. A bálahálónak egyszerre kell flexibilisnek és mégis jó tartást biztosítónak lennie, vagyis a kieső bálákon a hálónak rugalmasnak kell lennie, hogy a háló szálai összerendeződhessenek, de mégsem lehet túl nyúlékony, mert akkor a bála fellazulhat és széteshet! Akkor ideális a bálázás minősége, ha a keresztösszekötő szálak hosszának nyúlása a bálázás előtt és után nem több 10%-nál. Figyelni kell arra is, hogy tömörebb bálákat készítsünk. Ez több okból is kifizetődő, hiszen így több takarmány válik szállíthatóvá, a tömörebb bála pedig az időjárás változékonyságát és viszontagságait is jobban tűri, továbbá hatékonyabban őrzi meg a takarmány beltartalmi értékeit. A bálázó beállításait is kulcsfontosságú ellenőrizni, mert a rossz fedésért általában a vágószerkezet vagy a továbbító hengerek helytelen beállítása a felelős. Azt is érdemes megfontolni, hogy milyen takarmánytípust bálázunk éppen. A gabonaféléknek (árpa, rozs, búza) rostokkal telített, csőszerű száruk van, így az összenyomásuk nehézkes, a széna ezzel ellentétben viszont könnyen préselhető és rugalmas. Éppen emiatt nem mindegy a bálázó beállítása.
